Interaktív családfa
- Agamal N. + Arzumi N.
- Agamal Raphael + Theresia N.
- Agamal Hassanet
- Agamal Stephan
- Agamal Agnes
- Agamal Sukias
Betűrendes névmutatóAbaffy Margit Agamal Adolf (★1814.2.4, Bécs) Agamal Agnes Agamal Alexander ( ✝1828.1.9, Zimony) Agamál Anna (★1840.8.30, Szentes) Agamal Augustin (★1759 ✝1837.2.25, Bécs) Agamal Bartholomeus (★1794) Agamál Catherina (★1786.4.24, Újvidék ✝1850.2.9, Újvidék) Agamal Elvira Ágnes (★1842.9.20, Szentes ✝1911.4.20, Kispest) Agamál Elvira Emília (★1837.9.25, Szentes ✝1838.8.20, Szentes) Agamal Emilia (★1816.1.2, Bécs) Agamál Franz (★1798.4.15, Zimony ✝1854.11.16) Agamál Friedrich (★1863.4.12, Bécs) Agamál Gusztáv (★1831.7.26, Lofer ✝1867.2.18, Pozsony) Agamál Gusztáv (★1811.2.7, Bécs) Agamal Hassanet Agamal Henrik (★1882.1.9, Pozsony) Agamál János/Johann (★1790.3.12, Újvidék ✝1846.5.28, Nagyszombat) Agamál Károly (★1846.3.19, Lipótvár ✝1898.7.25, Budapest) Agamal Károly (★1883.10.6, Bécs) Agamal Károly (★1894.1.2) Agamál Malvin (★1840.8.30, Szentes ✝1912.2.23, Alap) Agamal Margit (★1891.2.15, Újpest ✝1930.1.2, Budapest) Agamál Mária (★1829.10.14, Hódmezovásárhely) Agamál Miklós (★1858.1.1, Budapest ✝1858.2.7, Budapest) Agamal N Agamal Paula (★1880) Agamal Paulina (★1819.1.9, Bécs ✝1866) Agamal Raphael (★1796.1.29, Újvidék) Agamal Raphael (★1792, Újvidék) Agamál Raphael (★1862.1.12, Bécs) Agamal Stephan Agamal Sukias (★1738, Şurud ✝1789, Kalkutta) Arzumi Braun Albert (★1890.3.24, Nagytapolcsány) Braun Teréz Brankovics György Chrisophe Lipót Christophe Aegidius (★1834.8.25, Újvidék) Christophe Viktor (★1842.12.3, Újvidék) Dulovits Ernő Dulovits Mária Malvin (★1863.4.2, Budapest) Elsner Rudolf (★1874.4.16, Újpest) Friss Erzsebet (★1857 ✝1915) Gara János (★1886.9.27, Budapest) Gara Zoltán Klein Jozefa (★1807, Linz ✝1885.12.3, Budapest) Lazar Anna Maria (★1791) Maurer Gizella (★1894.11.12 ✝1931.10.29) Maznik Peter Maznik Theresia (★1808.4.22, Zimony ✝1883.1.29, Újvidék) Merkl Ludmilla (★1830.9.15, Bécs ✝1873.11.25, Budapest) Parsedan Szathmáry Agamál Ágnes (★1860.1.28, Budapest ✝1882.5.23, Budapest) Szathmáry Agamál Oszkár (★1865.5.9, Pozsony ✝1918.3.24, Abaújszina) Szathmáry Mária Anna (★1809.5.18, Szegvár ✝1884.11.22, Szegvár) Tidri Ferenc (★1844.6.26, Bátaszék ✝1880.1.20, Budapest) Tidri Ágnes (★1879.1.25, Budapest ✝1951.11.23, Budapest) Vasvári (Vollhardt) Károly (★1875.10.30, Budapest ✝1933, Budapest) Vodicska Blanka (★1875.2.18, Jászkisér) Vodicska János Vodicska Jenő (★1869.6.22, Kegye) Vodicska Jenő (★1898.5.7, Újpest) Vodicska Zuárd Víg Borbála (★1876) Víg Júlia Welzer ????
|
|
|
Az Agamal család eredete
Az eddigi információk szerint a katolikus vallású örmény nemzetiségű Agamal-család
szülőhelye mai Nahicseván régióban található Şurud (Shurud, Shurut) városa, amely az Agamálok elvándorlásakor (az 1700-as közepe)
az egész kelet-Örményországot birtokló Iráni birodalomhoz tartozott.
Örményország, Nahicseván
A mai Nahicsevánt alkotó, főként örmények lakta terület i.e. 189-ben vált az Örmény királyság részévé,
tartozott a római, a bizánci, a perzsa és az arab birodalomhoz is. Az örmények 301-ben az elsők között
vették fel a kereszténységet, a keleti ortodox Örmény Apostoli Egyház ma is az ország fő vallása.
(Az Agamal-család azonban nem ezt, hanem az Örmény Katolikus vallást gyakorolta, amely a 12. században
vált el az ortodox Apostoli Egyháztól.) Az Örmény királyság területe az 1070-es évektől iráni, grúz,
mongól, majd török birodalmakhoz tartozott, majd két részre szakítva, a nyugati részen az Oszmán birodalom,
a keletin a Perzsa birodalom uralkodott. 1828-ban az Orosz-Perzsa háború után az ország területe az Orosz birodalomhoz került.
Önálló ország csak az első világháború végén, 1918-ban lett ismét, némi britt segítséggel. Erre az időszakra esik
az örmény nemzet legnagyobb katasztrófája is, az 1915 és 1917 közötti örmény népirtás, amelynek során az Oszmán
Birodalom nagyjából másfélmillió örményt üldözött el területéről. Közülük nagyjból 600-800 ezren vesztették életüket.
Az 1921-es orosz megszállást követően 1922-ben lett Örményország a Szovjetunió része.
Nahicseván már korábban is ütközési pont volt Azerbajdzsán és Örményország között, az eredetileg örmény többségű
lakosság aránya az 1920-as évekre 40%-ra csökkent, főként az azeriak javára, a Szovjetunióba pedig immár
Azeri köztársaságként léptek be, a másik hasonló területtel, Hegyi-Karabah-al együtt. Ennek megfelelően Nahicseván
Örményország 1991-es függetlenedésekor is Azerbajdzsánhoz került, amelynek azonban exklávéja, ugyanis csak Örményországgal,
Törökországgal és Iránnal határos. Az 1992-ben a két ország között kitört Hegyi-Karabahi háború alatt
Nahicsevánban is történtek öszetűzések, a még ott élő örmények többsége ekkor vándorolt el a területről.
Ma Nahicseván Autonóm Köztársaságként Azerbajdzsánhoz tartozik, ezt azonban Örményország nem ismeri el és továbbra
is saját területének tekinti.
Şurud
Şurud városát a késő középkor óta lakják, ez nagyjából egy néhányezres lélekszámú hegyi, örmény falu volt.
Volt kolostorja, iskolája és templomai is. Nemrég még négy örmény templom állt a városban, köztük
a 12. században épült, a 17 században részlegesen újjáépített Szent Jakab, amely a Nahicsevni
régió egyik legszebb temploma volt (a képen). 2005-ben mind a négy templomot lerombolták azeri szélsőségesek.
Az Agamal-testvérek
Az Agamal család eredetére elsősorban a Coya Lazar Gregorio örökséggel kapcsolatos dokumentumokból lehet
következtetni. Coya Lazar şurudi származására a Times of India 1862. szeptember. 30-i cikka utal,
Agamal Sukiasról pedig a Mechitaristák könyve ír, Şurud jelölve meg születési helyeként. Az újságcikk
által ismertetett, és a bombayi bíróság által elfogadott családfából valószínűsítő, hogy Sukiashoz
hasonlóan a testvérei is şurudi születésűek, és hogy valamikor az 1700-as évek közepe táján vándoroltak
el mindannyian a szülővárosukból.
-Rafaelről tudjuk, hogy Újvidéken halt meg 1796-ban, ő alapította az Agamálok osztrák-magyar ágát.
-Sukiasról tudjuk, hogy velencében élt Mechitarista szerzetesként és utód nélkül halt meg 1789-ben.
-Hassanetről, Stephanról és Agnesről csak annyit tudunk, hogy az örökséggel kapcsolatban a másik
két testvérhez tartozó osztrák-magyar és velencei helyek mellett Konstantinápoly és
Philippopolisz merült még fel. Így valószínűsítható, hogy Hassanet, Stephan és Agnes Törökországban
és Philippopoliszban éltek. Philippopolisz lehet a mai Shahba Szíriában vagy mai Plovdiv Bulgáriában.
|
Kapcsolat/contact:
sziti@sziti.hu
|