Ha van a rokonságodban Agamal/Agamál vagy az alábbiakból valamelyik, esetleg több családnév, vedd fel a kapcsolatot velem, kutassuk együtt fel az Agamal család felmenőit és leszármazottait! Email: agamal@sziti.hu
Családnevek listája helységnevekkel:
Agamal/Agamál (Şurud, Újvidék, Zimony, Szegvár, Szentes, Lipótvár, Bécs, Lofer, Pozsony, Budapest)
Christophe (Újvidék, Zimony)
Dulovics (Hódmezővásárhely, Budapest)
Elsner (Budapest, Újpest)
Friss (Pozsony, Bécs, Budapest, Újpest)
Gregorio (Şurud, Bengál, Dakka)
Szathmáry (Derékegyháza, Szegvár, Szentes, Hódmezővásárhely, Budapest)
Szathmáry Agamál (Pozsony, Budapest)
Vodicska (Szentes, Budapest, Jászkisér)
Welzer (Bécs)
Az Agamal családról röviden
A család a Perzsa birodalom katolikus örmények lakta területéről, valószínűleg Şurud (Shurud) városából származik.
(Ez ma Nahicseván Autonóm Köztársaság területén található, amely Azerbajdzsán exklávéja és mint ilyen, területi
vita tárgyát képezi Örményország és Azerbajdzsán között.) Egy későbbi nemesi névhasználati kérvény alapján feltételezhető,
hogy az Agamálok nemesi származásúak, vagy ennek megfelelő rangúak voltak. Az 1700-as évek közepe táján öt Agamal
testvér hagyta el szülőföldjét, vélhetően a katolikus örmények üldöztetése miatt: Sukias, Agnes, Stephan, Hassanet
és Raphael.
Az Agamal család Osztrák-Magyar ága Raphaeltől származik, aki az akkor a Magyar Királysághoz tartozó
Újvidéken telepedett le és ott is halt meg 1796-ban. Raphael egyik fia, Alexander Zimonyban (Belgrád elővárosa,
Magyarország akkori határa) dolgozott a keleti nyelvek tolmácsaként, az ő gyermeke János alapított családot a
Szegvár-Szentes-Hódmezővásárhely területen. Öt vagy hat lányuk és egy fiuk született. Leszármazottaik
ma is élnek Magyarországon Agamál néven.
Raphael másik fia Augustin Bécsben dolgozott
szintén keleti nyelvű tolmácsként, gyermekétől, Franztól származik a család másik ága, amely Bécs-Pozsony-Budapest
háromszögben mozgott, leszármazottaik közül többen élnek Budapesten, ehhez az ághoz tartozom magam is. Az Agamál
család mindkét ága szoros összefonódásban van az erdélyi származású, de Derékegyházán és Hódmezővásárhelyen élt
Szathmáry családdal és Szathmáry Mihály 1848-as honvédezredessel, így az Agamálokkal együtt ezt a családot is kutatom.
Ha bármilyen adattal, információval segíteni tudsz, vagy érdekelne bármilyen adat az addigi kutatásaimmal kapcsolatban, írj!
Kutatástörténet
2012 elején kezdtem családkutatással foglalkozni, első lépésként feldolgozva a családi
iratokat. A családi emlékezet által megőrzött egyik legérdekesebb
momentum az Agamal felmenők állítólagos perzsa nemesi származása volt és Coya Lazar di Gregorio
neve, aki valamiképp elvezet ehhez a nemesi őshöz. Egy házasságlevél, majd a Google Books által
digitalizált „Militär-Schematismus des österreichischen Kaiserthumes” (Osztrák katonai
tisztviselőjegyzék) alapján érdemes volt megnézni az
Osztrák Állami Levéltár Hadtörténeti gyűjteménye
állományát az Agamalok után, amihez nagyon nagy segítséget kaptam a budapesti
HM Hadtörténelmi Levéltár bécsi kirendeltségétől. Számos iratot kaptam lefotózva Bécsből,
de a legérdekesebb egy nemesi névhasználati kérvény volt 1815-ből, amelyet két
Agamal nyújtott be, hogy használhassák a Perzsia
bárója (!) címet. Az egyikület sikerült szinte azonnal azonosítani az
egyik Agamal-felmenőmmel, másikukat néhány évvel később az unokatestvérével.
Megvolt immár az írásos bizonyíték az elsőre kissé hihetetlennek tűnő
családi történetre.
Az elkövetkező években apró lépésekben, főként anyakönyvi és egyéb levéltári
forrásokat kutatva próbáltam összeállítani az Agamal és a hozzá több szálon kötődő Szathmáry
család minél teljesebb történetét és családfáját. A különösen ritka Agamal/Agamál név
mozaikszerűen bukkant fel a Trianon előtti és utáni Magyarország, illetve Ausztria
több pontján, de csak néhány helyen sikerült bizonyítható módon összefüggést találni a különböző
ágak között, habár valószínűnek tűnt hogy egyetlen kiterjedt családról van szó. Újabb
lendületet 2016. végén kapott a kutatás, amikor egy költözés kapcsán számos irat került elő,
köztük egy 32 oldalnyi paksaméta, amely szerint az egyik Agamál-ági felmenőm 1909
és 1923 között rendszeres kamatjövedelmet kapott a Keletindiában (!) elhunyt Coya Lazar di
Gregorio hagyatékából. A hazai levéltárak anyagaiban (néhány hamar elhalványuló nyomtól
eltekintve) sehogyan sem tudtam előre jutni a Coya Lazar-rejtély megfejtésében, így 2018
elején a profinak számító és a német nyelvű források között is otthonosan mozgó
Skoumal Krisztián segítségével folytattuk a kutatást.
Az Arcanum csodálatos és folyamatosan bővülő folyóiratgyűjteményének köszönhetően
megérkezett végre a valódi áttörés és fény derült az 1774-ben, Kalkuttából Bászrába tartó
hajóútján meghalt kereskedő, Coja Cazar Gregorio csaknem 150 évig húzódó, nemzetek közötti hagyatéki ügyére.
A talált újságcikkek újra Bécs felé mutattak, így több környi levélváltás után Krisztián Bécsbe utazott és a
HHStA (Haus-, Hof- und Staatsarchiv)
kutatótermében több, mint 1000 oldalnyi, az ügyhöz
kapcsolódó iratot fényképezett le. Ezek többnyire németül, kisebb részben angolul, magyarul,
olaszul és franciául íródtak, a legtöbbjük kézírással.
Az anyag feldolgozása most is tart,
azonban két irat kiemelkedik a többi közül. Az egyik egy 1862-es Times of India újságcikk,
amely egy hagyatéki bírósági ítéletet közöl, és ennek kapcsán felvázolja, hogy a család
korábbi tagjai között milyen leszármazási útvonalon osztódik szét az örökség.
A másik egy 1864-es újvidéki hagyatéki végzés, amely szinte egyenes folytatása a fentinek,
azaz részletes leszármazási vonalakat közöl, egészen az akkor még élő
magyarországi örökösökig. A két forrásból felvázolt családfák illeszkedve a
már meglévő nagyobb fára és a kisebb-nagyobb töredékekre, sok kérdés végére pontot
tettek, de ahogy az lenni szokott, újabbakat is megnyitottak.
Nagyjából itt tart most az Agamal-család felkutatása és remélem, hogy további
történeti források mellett sikerül találni olyan élő leszármazottakat is, akik további
értékes információkat adhatnak hozzá az egyáltalán nem mindennapi történethez, vagy
éppen én tudok számukra érdekességekkel szolgálni a távoli felmenőikkel kapcsolatban.
|